A fekete-fehér óriásplakát és a cseppet sem vicces „Egy mell elvesztése sokkal kisebb tragédia egy anya elvesztésénél.” szlogen senkinek nem reális addig a pillanatig, amíg a kedves doktornő nem közli a hírt: megérkezett a szövettani vizsgálat eredménye ... pozitív.

Bár tudom, hogy egészségesen belegondolni is nehéz az ezt követő lehetséges megoldások és a velük járó tortúrák sorába, de sajnos nincs jobb ötletem. A műtét és az azt követő utókezelések akkor is jelentősen rontják egy nő esélyét a nőként való életre, ha nem kellett a mellét eltávolítani. Célszerű lenne tehát most, egészségesen megtenni némi erőfeszítést, hogy soha ne kelljen azon gondolkodnunk, nem csupán a leletünk eredményét cserélték el valaki máséval.

Az amerikai Institute of Medicine (IOM) összegyűjtötte azokat a stratégiákat, amik jelentősen csökkenthetik az esélyét a mellráknak. Ezeket adjuk most közre pro és kontra.

A rákkeltők

A vizsgálat középpontjában a környezeti tényezők - beleértve az ionizáló sugárzásokat, a CT és más szükségtelen orvosi vizsgálatokat - álltak. Másodsorban a mostanában használatos fogamzásgátló tabletták és egyéb hormonpótló kezelések valamint az elhízás és a mellrák kockázata között találtak egyértelmű kapcsolatot.

Az ipari környezetszennyező anyagok közül a benzol, és az etilén-oxid található meg legnagyobb koncentrációban az irodák levegőjében, amikről ellentmondásos eredmények láttak napvilágot, de az Intézet javasolja a használatuk elkerülését. A kipufogógázok és a dohányzás kapcsolata viszont egyértelműen kockázati tényezőnek bizonyult.

Vizsgálták a műanyag termékekben megtalálható és a női hormonokhoz kötődő BPA (biszfenol A), egyes növényvédő szerek és kozmetikumok hatását éppen úgy, mint a váltott műszakban való munkavégzés és az éjjeli fények okozta kockázatot is. A vizsgálat kitért a mobiltelefonok és a hajfestékek mellrák kialakulásában játszott szerepére is, de e két utóbbiról nem igazolódott be a gyanú.

És a védőfaktorok

Két dolog világított ki a vizsgálatból egyértelműen. Az egyik a minden napi mozgás védőhatása, a másik az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend.

Az Intézet javaslata napi 30 perc mozgásról szólt, ami talán részben a testsúly várható csökkenése és a testzsír arány csökkenése révén járul hozzá a rák megelőzéséhez.

A magas omega-3 tartalmú halolaj minden napi fogyasztása és ezzel egy időben a magas omega-6 és telített zsírsavtartalmú margarinok és étolajak fogyasztásának csökkentése a másik teendő, amit célszerű már a gyermekkor végétől elkezdeni. Az eredeti kutatás publikációja a hideg tengeri halak (tőkehal, a lazac, a hering és a makréla) fogyasztását javasolta. Sajnos egyet kell értenem velük, mert a hazai halak húsa nem tartalmaz értékelhető mennyiségben omega-3 zsírsavat. Még a busa sem, amiről korábban ez elterjedt, ráadásul az íze sem finom, emiatt senki nem fogja hetente többször fogyasztani.

Teljesen tiszta formában hideg-vízi halakból és egy krill nevű rákból származó omega-3 olajat érdemes minden nap, a napi d-vitamin kiegészítéssel együtt fogyasztani. Apropó d-vitamin! Erről a mostani publikáció nem szólt, de korábban számos vizsgálat azt találta, hogy a rendszeres napozás vagy az étrendi d-vitamin pótlás is csökkenti a mellrák esélyét.

A szívnek is jót tesz

Az, hogy a mozgás jót tesz a szívnek, nem igényel bizonyítást. Viszont a halolaj fogyasztása és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának igazolására a közelmúltban Dániában végeztek egy felmérést 49000 szülő-képes nő körében (15-49 évesek). Az eredmény látványos volt. Akik soha vagy csak ritkán ettek halat, a betegség 90%-al nagyobb valószínűséggel alakult ki a vizsgált időszakban.

Forrás: IOM